Vége, miért van vége? Akarok, akarok, akarok, AKAROK MÉG EGY HOLLYWOOD UNDEAD KONCERTET, MOST!!! Tudtam, hogy jól tolják élőben, de azt sohasem gondoltam, hogy ennyire jól. A srácok fantasztikusak voltak, ráadásul nagyon közvetlenek. Erről természetesen később, mert már miért ne kezdhetnénk az elejéről, tehát az..
Utazástól
Őőő.. hát hogy is mondjam? Nem volt zökkenőmentes, sőt! Apu vagy húsz évig kamionozott, tehát azzal nem volt probléma, hogy feljussunk Budapestre, azzal már jobban, hogy megtaláljuk az Erzsébet teret, azon belül is az Akvárium Klubot. Eleve kisebb összeveszéssel kezdődött a dolog, mert a szemüvegem ki tudja hol jár - megint - úgyhogy én a koncertből csak azért láttam annyit, amennyit, mert tök közel álltunk. De visszatérve a lényegre. A terv a következő volt: mi tombolunk, szülők meg elmennek rokon látogatásra Hajdúböszörménybe. Elindultunk tíz-tizenegy környékén, de az a GPS. Bahhhh.. percenként csipogott, meg valahogy nem is ott járt, ahol mi. Amikor meg felértünk Pestre akkor meg elküldött minket mindenhova csak oda nem ahova kellett volna. Tellett egy jó egy-két órába míg megtaláltuk az Erzsébet teret. Maga a Klub más tészta volt, azt azonban apu megoldotta. Jöttek a rend rettenthetetlen őrei, az én drága apukám meg fogta és utánuk futott. Na, ott a rendőröknek volt egy he?? fejük. Gondolom hozzá vannak szokva, hogy ők kergetnek és nem őket. Mindenesetre kedvesen elmagyarázták, aztán mentek a dolgukra. Kiszedtünk minden szükséges kelléket, aztán elindultunk. És akkor...
Úristen, OTT vannak a srácok, áááá!
Igen, megvolt, találkoztunk velük. A Noémi vette észre őket (aki egyébként nem mert odamenni), én őszintén bevallom, hogy suttyó kosarasoknak néztem őket. Én és az Ati gyorsan odafutottunk. A következő kérdés az idegenvezető kiscsajhoz: magyar vagy? Magyar volt, így megkértük, hogy kérje meg a srácokat egy közös fotóra. De komolyan mondom ezek nem teljesen épelméjűek. Johny folyamatosan magyarázta az Atinak, hogy Good boy, good boy, meg a seggére csapott. Ennek örömére Danny is elkezdte - AKIT ISTEN ÉLETESEN SOKÁIG!!! - ő meg akkorát csapott a mellkasára, hogy megállt a szíve. Nagyon kis husik voltak, még meg is köszönték, hogy csináltunk velük képet. Mondjuk nem tudom minek köszöntgették, hiszen ezt nekünk kellett és persze meg is tettük. A srácok egyszerűen.. egyszerűen csodálatosak. Ugyanolyanok, mint minden más ember ráadásul nem azok a tipikus sztárocskák. Nem voltak velük testőrök, ráadásul minden szívbaj nélkül beleegyeztek, hogy csináljunk velük fényképet. Viccelődtek és nevetgéltek, nagyon közvetlenek voltak. Persze jobb lett volna, ha mi meg beszélünk angolul, de mindegy ez majd jövőre összejön!
Hű, itt aztán vannak arcok
Sorbaállás forever! Közvetlenül előttünk állók elintézték egy vállrándítással azt, hogy szóltam nekik: hé, a srácok fent sétálgatnak ám! Komolyan! Hogyan lehet ennyivel elintézni, hiszen az mégiscsak egy élmény, egy közös fotó a bandával, akiknek a koncertjére oly' régóta vártunk.Mi van az emberekkel? De egyébként az a gyerek egy nagyképű köcsög volt. Már a fején látszott. Aztán ott volt az, hogy folyamatosan előrementek az emberek, ahogy megérkeztek. Akkor mondjuk volt egy fejünk. A legjobbak a kis pöcsök voltak, nem lehettek idősebbek tíz évesnél. Arra már mindenkinek elgurult a gyógyszer. Egy csaj azzal kezdte, hogy hány évesek vagytok? Megmondták, erre ő: és nem tudjátok mi az a sorbaállás? Látom, nem! Aztán mikor a haverjaik oda akartak menni fogtam és odaálltam, hogy ti itt biztos nem. A legviccesebb az volt, hogy mi a Noémivel felmentünk inniket venni, ők meg közben odaálltak. Mire mentünk vissza már mindenki osztotta le őket. Egy srác, aki utánunk jött, odament hozzájuk:
- Bocs, ti mióta vagytok itt?
- Negyed (vagy háromnegyed, már nem tudom) órája! - ezt tök nagy mellel, fuck logic
- Ó, tényleg! Mi meg már másfél-két órája
Mi közbe közbeszóltunk, hogy már fél-három óta ott ácsorgunk, akkor lehetett körülbelül öt-fél-hat.
- Látod, valakik sokkal később jöttek! Szerintem menjetek hátra!
Ezután elkezdtek tanácskozni, hogy most menjenek, vagy maradjanak? Aztán, mint akik nekünk tesznek szívességet, hátravonultak. Mindenki nézett, hogy ez most mégis mi a szar volt, he? Úgy különben minden rendben ment. Közben J-Dog kinézegetett, integetett. Funny a középső ujjait mutogatva vonult, aztán kicsit megbubulta az ajtót és még a nyelvét is kitolta hozzá (napiFunny, jeee). Találkoztunk a Hollywood Undead Hungary adminjaival is. Már akkor észrevettem őket mikor megérkeztek, de azt gondoltam milyen hülyén nézne ki, ha én most odaállítanék. Végül ők is elcsípték a fiúkat, közbe elmentek és mikor mellénk értek leszólítottam Brigit. Vele már egy történet kapcsán beszéltem, akkor már nagyon szimpatikus volt. Egyébként egy tök közvetlen csaj, egyszerre odajött hozzánk beszélgetni meg minden. Egyszóval nagyon aranyos volt és én meg kifejezetten örültem, amiért tudtam beszélni vele. Hiszen általuk létezik a magyar rajongó közösség, a srácok büszkék lehetnek rájuk! A biztonságiak is kedvesek voltak. Nem sokat törődtek az eseményekkel olyan szempontból hogy kinél mi van. Beszélgettek velünk, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. Szóval, nagyon helyesek voltak. Tőlem például megkérdezték, hogy minden rendben van-e és hogy vagyok mikor áttapiztak. Nagyon észrevehető volt a fényképező, a pasas mégis csak kacsintott, aztán már a Noémivel volt elfoglalva. A csaj, akihez mentünk a jegyekkel először: segíthetünk? Aztán rájöhetett, hogy valószínűleg mi VIP jeggyel vagyunk. Mi voltunk az elsők a karzaton. Nagyon jó helyünk volt. Imádtam minden percét, míg..
Várakoztunk
Én mindig is azt mondtam, hogy a magyar katonák nem teljesen épelméjűek, no de hogy ennyire? Lement az előzenekar, akik nagyon jó voltak, nekünk meg meghagyták a várakozás "izgalmait". És mit csinál a rendes rajongó, ha unatkozik miközben vár a bandájára? Naaa? Kántál! És egy rendes magyar ember mit kántál! Persze, hogy PÁLINKA, PÁLINKA!! Az előzenekarnál is volt egy hangulat, de a várakozásnál is. Elkezdődött a lassú tapssal, ami egyre jobban gyorsult végül füttyükbe és kiabálásba fulladt. Ezután volt a pálinka kántálása, majd miután egy halomszor készítettük már a fényképezőket, telefonokat, tableteket és mégsem a fiúk jöttek akkor volt a mi a f*sz van? A rajongók nagyon nagy bulit csaptak maguknak. Összetartó kis csapat vagyunk, ezt el kell ismerni, én meg büszke, hogy közéjük tartozok. Végül lekapcsolódtak a fények és..
Elkezdődött a koncert, húúúú
Nincs is jobb szó rá, mint a fantasztikus szó! Kezdődött az Undead-dal. A rajongók totál túlénekelték Dannyt, aki próbált minket túlénekelni! Vicces egy jelenet volt. Úgy hallottam a turné során még nem volt olyan bagázs, akik annyira énekeltek, hogy a kis drágát nem lehetett hallani. Imádlak titeket, katonák.A srácok nagyszerűen nyomták élőben. Mi mindent láthattunk a karzatról. Megjegyezném, hogy épp azt figyeltük, hogy ott nem sok mindent csináltak az emberek. Míg a lentiek javában tomboltak, addig a karzaton lévők csak néztek. Ez alól kivételek voltunk mi hárman és a lány, aki mellettem térdelt az ülőkén és majdnem levágódott - és akit megfenyegettem, hogy ha leesik agyonütöm! Mi csápoltunk, énekeltünk - jobban mondva ordítottunk - ugráltunk és integettünk. Az a hat itt is kitett magukért. Miközben Danny azt énekelte, hogy Goodbye felnézett és integetett nekünk. A Day of the Dead számnál pedig a szívére tette a kezét, azután felmutatott ránk. Annyira édes volt. De a többiek, Charlie többször is felnézett, mutatott. Funny a színpad másik feléről vigyorgott meg dobta a puszikat, Johny a kiugró részről, J-Dog az emelvényről meg rapelés közben integetett, Kurlz meg dobolás közben kacsingatott meg húzogatta a szemöldökét. Imádnivalóak voltak! DE mégis beütött a baki. Tudni kell, hogy a Comin in Hotnál a srácok hagyománya az, hogy felhívanak egy szerencsést - aki minden esetbe fiú - és ő egész szám alatt fent lehet a színpadon. Felhívtak egy tíz-tizenegy éves kisfiút, aki Charlie-nak volt öltözve. Jól el is hülyéskedtek vele, elkezdődött a szám. Nem kellett több félpercnél megjelent egy biztonsági és leszedte a kissrácot. Funny olyan hirtelen állt meg a mozgásba, mint a fene és Charlie is mutogatott, hogy most mi van. Funny oda is ment, hogy visszakövetelje a gyereket, de nem adták vissza neki. Végül egy legyintéssel elintézte. Nem hagyhatták abba, mert kiestek volna a ritmusból, mégis valószínűnek tartom, hogy a pasas megkapta a beosztását a koncert után. Magyar biztonságiak.. megmutatták nekik. Visszatérve a koncertre azok a kis hülyék összekeveredtek. Leadták a We are-t, ami mindig az utolsó szám, puszit dobtak és kimentek. Mindenki nézett, hogy mi van, hiszen mi pontosan tudtuk, hogy ez a szám azt jelzi, hogy a srácok végeztek a koncerttel. Ugyanakkor azt is nagyon jól tudtuk, hogy van még két szám (nem vagyok benne biztos, hogy a másik mi volt talán a Young a másik meg a Hear me now) A fejeket látni kellett volna. Mindenki felháborodott fejjel kántálta, hogy Undead Undead. Szerintem közben a srácok rájöttek, hogy itt valami nem stimmel is visszajöttek. Danny akkor is egy csomót nézett fel meg minden. Nagyszerű este volt annak ellenére, hogy fájt a fejem a szemem miatt. Nem foglalkoztam vele, mert kiabáltak, énekeltem, ugráltam és csápoltam. Rendesen izomláz van a bal vállamban (a jobbal tartottam a fényképezőgépemet). A plánét meg majdnem elfelejtettem elmesélni. Talán a Kill Everyone-nál mindig bemutattak a közönségnek, mi meg rendes emberekként vissza. Lement a szám, nekem meg úgy maradt a kezem, valamit magyaráztam az Atinak, vagy a Noéminek. Na én erre nézek, lengetve a középső ujjamat és pont képen nézek J-Doggal. What the fuck fej, J-Dog meg vigyorogva visszamutat. Én meg majdnem lefordultam a karzatról a röhögéstől. Szóóóval.. most itt ülök és az American Tragedy szól a fülemben és komolyan hiányoznak a srácok. Hiányzik az a pillanat, mikor Funny rám vigyorgott mikor fényképet kértünk. Hiányzik a várakozás izgalma. Hiányzik az öröm mikor J-Dog, majd Funny kijöttek az ajtóhoz. És végül hiányoznak a számok, ami közben úgy tomboltunk, mint senki más az Európa turné során. Remélem, a srácok jövőre visszajönnek. És bár ez önző dolog, de abban is reménykedem, hogy újra az Akváriumba jönnek. Hatalmas köszönet jár mindenkinek, akik részt vettek a koncert szervezésében. Buliztunk, és nagyon hangosak voltunk, mert a Hollywood Undead megérdemli! Végül...
A krémen kívüliekről
Miért is kellene tökéletesnek lennie, ugye? Sajnos itt is kijött a magyar mentalitás, vagy inkább a tucatság én nem tudom. Amit mi (is) észleltünk a pólótlan lányok. Felültek a barát/ismerős nyakába és lengették a pólójukat, melltartóban!! Lányok, miért? Nekik barátnőik, feleségeik és gyerekeik vannak!! Kivéve Funnyt, de most ez akkor is mindegy. Undorító dolog volt és a srácok nem is figyeltek rájuk. Sőt, szerintem megvolt róluk a vélemény. A másik egy hölgyemény. Simán félretolta az ülőkét, amin a cuccaink voltak és odaterpeszkedett. Nem csápolt, nem énekelt, nem csinált semmit. FACEBOOKOZOTT!!!! Egy csomó videóba ráadásul direkt bele is tolta a képét. Nem tudok mást mondani, mint hogy rohadjon meg az ilyen ott ahol van!! A másikról csak Brigitől hallottam. Elmondta, hogy elég jó helyen álltak, de a pogózós emberek arrébb lökködték Verekedtek, hánytak és pogóztak. Arra nem is gondoltak, hogy ezzel elronthatják a másik ember szórakozását. Ott volt még a bodyszörf is. Leejtették a gyereket, Johny mutogatott is a biztonságiaknak, hogy szedjék le onnan. Azért kitettünk magunkért, na.
Mindenesetre a koncert fantasztikus volt a negatív dolgokkal együtt. Imádom és imádni is fogom a Hollywood Undeadet, akik megígérték, hogy jövőre visszatérnek. Reméljük akkor már nem fogják elfelejteni, hogy van még két szám. Rendesen lefárasztottuk Dannyt, akit a végére Funny tolt le a színpadról - aki a rajongók legnagyobb örömére levette a felsőjét. Az a habtest, huh.. hahaha. Fantasztikus volt minden perc, amit velük tölthettünk. Komolyan mondom, hogy életem egyik legjobb napja volt. Köszönöm Hollywood Undead, jövőre az új albumot énekelve találkozunk!
Tschüssi: Ayuno.~
ui.: történt egy kis tévedés, a hölgyemény kilétéről, amiért itt is elnézését kérem Andreának, amiért alaptalanul megvádoltam (tanulság: SOHA ne kérdezgess és hagyatkozz szerintemekre)
