Hollywood Undead koncerten jártunk... már megint!

Hy Leute!

Ugyanúgy, ahogy a novemberi koncertet ezt is nagyon vártuk. Ráadásul készültünk a srácoknak egy kis meglepetéssel, ami tényleg szervezést igényt, de azt hiszem, akik ott voltak ők ténylegesen odatették magukat. Szóval, itt is hatalmas köszönet jár Briginek, aki ennyit fáradozott a megszervezéssel!! No, de kezdjük el.

Már megint az a GPS

Oké, jobb volt, mint amit Murs koncertre kaptunk, azonban a folyamatos csipogása és magyarázása még mindig az idegesítő kategóriába tartozik. Eleve úgy kezdődött az egész kálvária, hogy bementünk a Sparba kaját meg filceket (a zászlóhoz) venni. Ugye a szombathelyi Sparba milyenek a pénztárosok? Természetesen nagyon-nagyon lassúak. Mi kifogtunk egy ilyent, ezért jó negyedórát ott álldogáltunk és félháromra kellett felérnünk - megjegyzem tizenegy felé járt az idő. Oké megvettünk mindent és Pestig nem is volt semmi baj. Ott kezdődtek a problémák, hogy az a hülye nő ala GPS megint elkezdte pofázni a hülyeségeit. Végül a közelben egy benzinkutast kérdeztünk meg, aki nagyon kedves volt és elmagyarázta apunak merre kell mennünk.

Valamiért olyan Déjá vum van..,

Kiszálltunk az autóból ugye és elmentünk innit venni. Ahogy mentünk fel kik jöttek velünk szembe? Hát persze, hogy Funny meg Kurlzz. Szegényeimnek elég fáradt fejük volt, meg úgy lesokkolódtunk hogy el is felejtettünk odamenni. De egyébként nem is akartuk nagyon zavarni őket..

Meglepi, zászlóra firkálás és Boglára eltaknyol, mert miért ne

Valószínűleg külsős szemmel érdekes lehetett, hogy ahogy megérkeztek hozzánk az emberek én fogtam és elrángattam őket. Ennek oka mindössze annyi volt, hogy Briginek készült kis meglepetést aláfirkantattam mindenkivel. Úgy tűnt jól sikerült, mert mikor átadtuk elég boldognak tűnt miatta (de hát megérdemelte, na). Miután megérkezett mindenki következett a zászló kifizetés egy kis 

kezdjünk neki

megbeszélés, hogy hogyan s miként legyen rajta a szöveg és a madár, kiknek van kézügyessége és kik milyen részben vesznek részt ebben a kis akcióban. 

Őszinte leszek: én baromi hálás vagyok minden embernek, aki ott volt. Nem csak azért, mert ők is úgy gondolták, hogy ez jó és tegyünk valamit a srácokért, hanem mert közvetlenek voltak és eszméletlen cukik és nagyon bájosan tudták magukat az egészbe beleélni. Nagyon jó csapat verődött össze, ami talán annak is köszönhető, hogy csupán tizenketten vettünk részt ebben a projektben. Én egy kicsit furcsállom és, hogy csak ennyi embert mozgatott meg szerény 

közösségünkben, de ugye ezt mindenki maga dönti el. Kicsit később kezdtük el, volt körülbelül egy félóránk, így rekordsebességgel lett felrajzolva  meg kiszínezve. Én úgy gondolom remekül éreztük magunkat. Nekem főleg az esett jól - mikor csináltuk, hogy jöttek az emberek le akarták fényképezni, dicsérték meg vigyorogtak meg minden. Látszott rajtuk, hogy tényleg tetszik nekik az, amit csinál, amit képviselni akarunk a zászlóval.

megy a munka rendesen

Mondjuk azért voltak nehéz pillanataink. Időközben ki akartak fogyni a filcek. Arra természetesen egyikünk sem jött rá, hogy egy picit vissza kell tenni a kupakot és hagyni, mert ugye az autogramoknál rendesen működtek. Aztán ott volt az amikor észrevettük, hogy beállt a sor. Ugye addig csak ott üldögéltek meg elvolt mindenki magával, aztán egyszeriben kialakultak a sorok. Közben ugye odajöttek emberek is, hadd fényképezzék már le stb. Miért mondtuk volna nekik, hogy bocs most nem fog menni?! A képen is láthatjátok, hogy helyben nem voltunk túlságosan eleresztve. Az egész valami olyasmi szinten zajlott, hogy amikor elkészültem a felirat felével, a srácok jöttek is színezni. Egyébként a felosztás úgy volt, hogy Andi (az első képen) rajzolta a galambot, én csináltam a feliratot a többiek pedig színeztek. Karcsi modellt is állt nekem sajnos kicsit kicsiben kezdte el a Hollywood feliratot, viszont szerintem a végeredmény nem lett rossz. Meg is lepődtem meg büszke is voltam magamra, hogy nem alkottam össze valami katasztrofálisat. Szóval, ott tartottam, hogy aztán egymás hegyén-hátán csináltuk meg a zászlót. Én is ahogy végeztem a feliratozással kezdtem is neki a színezésnek. Tényleg baromi büszke vagyok a kis társaságunkra, mert mindenki beleadott mindent és egy emberként végigcsináltuk az egészet. A végeredmény pedig fantasztikus lett!! Na, de mi is ez az eltaknyolós dolog? Valaki, már nem emlékszem melyikünk, meglátta Funnyékat. Úgy gondoltam akkor a többiek után én is odafutok hozzájuk. Aha, csak azzal 

az elkészült mesterművünk

számoltam, hogy a fű akár vizes is lehet. Én olyat estem ott mindenki előtt, hogy azt öröm volt nézni. Ráadásul pont bele egy rágóba, amire a nővérem (ezért mondjuk egy picit haragszom is rá) elég hangosan hívta fel a figyelmemet. Nem sok feneket kerítettem a dolognak. Kiröhögtem magamat, azután pedig próbáltam teljesen normálisan beleolvadni a környezetembe. 

Húzós helyzetekre visszatérve a baj tovább tetőzött mikor Brigiék nagyon nem akartak visszaérkezni. Ugye találkoztak Funnyval és Kurlzzal a Tescoban és beszéltek velük meg minden, ugye minket közben elkezdtek beengedni plusz még a zászlót sem írták alá. Aztán mindenki megnyugodott mikor megjelentek, majd a kedves szervezőnk megdicsérte a munkákat - szerintem mindannyian elégedettek lettünk ettől, én legalábbis, mert akkor kicsit megnyugodtam, hogy tényleg nem lett nagyon béna a felirat. Egyébként még a legelején volt egy kicsit para a helyzet, mert bent hagytam az autóban a személyimet és ugye ez nem egy +12-es buli volt, amúgy nem kérték el. Na, de mikor elkezdődött a beengedés. Úgy kell elképzelni, hogy ugye egy nagy rács ajtókkal. Tényleg három-négy ajtó is volt, sőt még a kordonok is úgy voltak felállítva. Mikor az emberek hülyéskedésből elkezdték kántálni, hogy Mi a f*sz van? akkor a biztonságiak egyszerre letámadták őket, amiért ilyeneket kiabálnak. Emberek, mi vagyunk a közönség és ez csak egy kis közjáték volt, minek kell komolyan venni? A kemény az volt mikor beengedtek minket EGY AJTÓN! Ugye nem lehetett bevinni sem ételt, sem italt, ez természetes. Nekem bent felejtődött egy üveg víz a táskámba, a pasas meg is tapogatta mondta, hogy nem lehet bevinni ezt meg azt. Mondtam neki persze, persze tudom és természetesen mindet kidobáltuk már. Megköszönte és elengedett. Bent vettem észre, hogy ott van, ami nem is volt baj, mivel a színpadnál lévő standoknál csak kupak nélküli vizet kaphattál. Mondjuk szerintem ez baromság, mert oké feldobják a kupakot és az üveget nem?! Ők tudják... A másik az volt mikor a tömeg annyira lökött, hogy a vonalkódos részét simán elszabták a jegyemnek. Nem sokat foglalkoztak vele azok, akik beengedtek. Eleve nem működött a pittyegős izé, amiért kicsit később is jutottunk be. De legalább bejutottunk...

Várakozás, előzenekarok, Vanessa, pogósok

Nagyon jól hellyel indítottuk a koncertet. Pont a második és a harmadik sor közben álltam meg ahonnan tökéletes rálátásom volt mindenre. Míg várakoztunk beszélgettünk, hülyültünk, selfie-ket csináltunk és úgy általánosságban örültünk, amiért Funny azt mondta nyugodtan vigyük oda bármikor a zászlót a buszhoz. Esélyt láttunk az átadásra, na. Útközben fennakadtunk ezen a kupak nélküli dolgon, apukával és egy másik Andinkkal megbeszéltük a Formula-1 régi-új dolgait. Elvoltunk.  Így beszélgettünk mikor valaki beleordított a mikrofonba és az emberek elkezdtek tombolni. Megérkezett az első banda, a Burry Tomorrow. Olyan szinten ijedtem meg, hogy majdnem elsírtam magamat. Katasztrófa volt és soha többet a büdös életben nem akarok ilyet hallani. A gyerek konkrétan biztatta az embereket, hogy szarják le a biztonságiakat és pogózzanak. Ez most komolyan what the fuck? Voltak ott gyerekek, lányok, idős emberek. Elhiszem, hogy ilyen stílusú fesztiválon voltunk meg náluk  ez egy bevett szokás, viszont legyünk már tekintettel a többiekre is. Nem biztos, hogy más azért ment oda, hogy részeg emberek fellökjék, megverjék, megrontsák. Állítólag az utolsó is majdnem megtörtént. Miért nem lehet akkor hátul pogózni, miért kell a tömeg közepében? Komolyan mi a francért élvezik ezt az emberek? Amikor vége lett az ő részüknek én teljesen megkönnyebbültem. Aztán mikor kötözték fel az mikrofontartóra azokat az undorító valamiket plusz közölték velem, hogy ez rosszabb lesz, mint az első... én lesokkolódtam. Ráadásul mikor még ki is jöttek, na akkor volt teljesen végem. Nem elég, hogy megijedtem, de a hangulat tényleg a tetőfokra 

mert ez a hapi olyan széép!

hágott. A bátyámék meg ott álltak ahol pogóztak szóval nem kicsit voltak féltve. A második banda egyébként a Motionless In White volt. Nem voltak rosszak, na. Mikor az énekes -, akit fogalmam sincs hogyan hívnak - normálisan énekelt az nagyon jó volt. Ezt nem értem, hogy annyi szép hangú ember rohad a világon, aki inkább hörög, mint egy asztmás mókus ahelyett hogy normálisan énekelne, mert van hozzá tehetsége. Ők legalább nem mondták a fanoknak, hogy verjék agyon egymást. Az énekes jót röhögött azon, hogy mindenki jobban üvölti a káromkodásokat, mint bármi mást. Na, de a pláne az egészben az volt mikor megláttuk Undeadéket és az élőhalott barátnőket a színpad szélén. Kurlzz az gyakorlatilag majdnem bealudtam, Funny beszélgetett valami emberkével, Daniel is közben megjelent ő kivigyorgott aztán el is tűnt, J-Dog meg ölelgette Vanessát, vagy figyelte a koncertet. Való igaz állat egy közönség vagyunk, szó mi szó. Komolyan annyira emberiek voltak, hogy az valami csodálat. Vanessa meg még mindig rohadt gyönyörű!

Kurlzz olyan, mint egy kukkoló

És végre megérkeztek!

Mikor már majdnem feladtam akkor megérkeztek ezek a vadbarmok. Én... komolyan egyszerűen nem tudom szavakba önteni, amit ilyenkor az ember átél. Eleve a tudat, hogy bármelyik pillanatban szemközt nézhetsz velük, hogy a távolság már nem akkora, mint addig meg úgy általánosságban.. szóval, hihetetlen. Együtt énekelni velük meg még csodálatosabb. Annyira édesek voltak, látszott rajtuk, hogy szeretik a közönségüket. Ugyan engem a számlista kicsit meglepett, sokszor annyira, hogy énekelni is elfelejtettem. Funny az természetesen megint kitett magáért és olyan táncokat 

igen profi vagyok

benyomott, hogy mi csak pislogtunk és fogtuk a fejünket a röhögéstől. 

Amúgy az első pár számnál, sőt inkább a koncertig nem is volt semmi gáz. A From the Groundnál is még mindenki szépen elvolt. A Bulletnél viszont teljesen meghülyültek az emberek. Mi épp azt beszéltük a Noémivel, hogy ami tényleg ugrálós volt azt leszarták, ami kicsit lassúbb arra meg verekedtek. Why??? A problémák először ott ütötték fel a fejüket mikor megjelentek mögöttünk a részegek. Brigi kezéből az egyik simán ki akarta szabni a zászlót. Na, akkor fordult úgy mindenki oda, ha elvenné akkor az megbánja, mert.. mert és kész!  Voltak velük lányok is, akik ugyanolyan illuminált állapotban voltak. Mikor az egyik felvette a nyakába a csaj konkrétan a HAJAMBA kapaszkodott! Ráadásul nem szépen álldogált vele, hanem összevissza tekergett vele, aminek az eredménye az ugye, hogy engem folyamatosan taszigált arrébb. A másik negatívuma a koncertnek ez a gondolkodásmód volt: megvettem a jegyet, ezért megérdemlem, hogy első sorba álljak! Az rendben volt mikor MIV-re egy lány a barátjával odaállt, de ők mondták is, hogy aztán mennek el és ez így is történt. Tulajdonképp ezek a böszmék simán félrelöktek mindenkit. Én nagyon szolid voltam és puszta szeretetből álldogáltam sokszor egy csaj lábán, aki folyamatosan előre akart jönni. Azt' még ő szólt be nekem. Dögölj meg ribanc!! Csak azt nem értem, hogy hol voltak ezek a nagy rajongók mikor csináltuk a zászlót?? Érdekes módon egyik sem volt ott. Visszatérve a bandára ismét hatalmas bulit csaptak, ráadásul mikor Funny beugrott a tömegbe.. tényleg lazák és édesek és közvetlenek és piszok tehetségesek. Johnny kissé furi volt nem igazán vigyorgott, vagy beszélt.. mondjuk az Akváriumban ilyen a Charlie volt, lehet rossz napján fogtuk ki, Mindenesetre a srácok nagyon jól nyomták.

még mindig... XD

Ami engem illet én végig meg énekeltem az egész koncertet, emiatt most izomlázas a vádlim és fáj a torkom, de nem érdekel. Egyik részeg, ribanc, tolakodó sem tudta elvenni azt az élményt, amit a HU koncert adott!! Ez volt a második koncertem és most még jobban szeretem őket, mint eddig. Sajnos a Sziget nem fog menni, azonban ha lesz valahol máshol koncert oda már menni fogunk.

Ajándék átadás, autogram, képek és ölelés

Askingra ugye mi nem maradtunk ott, hanem elmentünk megkeresni a srácokat. A turnébusz bent állt, ezért csak várnunk kellett és reménykedni, hogy egyszer csak jön valamelyik. Jöttek is méghozzá J-Dog és Danny. Egy csaj megkérte őket, hogy picit jöjjenek ki - ekkor nagyjából még csak mi, zászlósok voltunk. Beszélgettek, autogramot osztottak, fényképezkedtek. És igen odaadtuk a zászlót! Dannynek meg lett mutatva, J-Dognak pedig odaadták a lányok, akik ezért kaptak is egy-egy ölelést.

annyira aranyos, hogy valami hihetetlen

Magára terítette, mi pedig megkértük, hogy hadd csináljunk így róla egy képet. Gyorsan lőttem is róla egyet, ami halál cuki lett. Annyira imádom ezt az embert. 

Na, de Danny. Nekem a képen nagyon ijedt fejem van, mert mikor beállt az arca hozzáért az enyémhez, amitől piszok zavarba jöttem. A másik meg ugye J-Dog volt. Mikor a Noémi akart beállni Dannyhez valaki mindig odaugrott. Én meg mindig böködtem azt a kis lükét azzal, hogy "Danny... Danny.. őő sorry, Danny.. Danny" mindig oda is fordult csak mindig félre is löktek. J-Dog meg ott röhögött az egész jelenetet. Egyébként Daniel nagyon komoly volt. Bátyám beáll mellé erre odanyújtja neki a kezét és megkérdezi:

- Hogy hívnak?

- Attila

- Helló, én Daniel vagyok

és úgy röhögött majdnem megszakadt. Aztán mikor csináltuk a képeket az elsőnél megkérte a Noémit, hogy csináljon még egyet, mert az Ati még nem állt készen.  A másik J-dog moment az volt mikor böködtem ott a gépemet és közben beszéltem talán a Karcsinak, vagy a Noéminek nem tudom.. szegényem meg azt hitte neki mondtam valamit és kérdezte, hogy hm hm hm meg vigyorgott.  Ők aztán elmentek, mi pedig vártuk hogy jöjjön ki valaki. Ez a valaki pedig nem más volt, mint Funny. Magára kötötte a zászlót, ráadásul látszott rajta, hogy nagyon tetszik neki a dolog. Mindenkinek adott autogramot, fényképet mindent annyira kedves és közvetlen volt. Egyébként nem tudom honnan jelent meg Danny, de egyszer csak ott volt. Odamentünk autogramot kérni, miután rájöttünk hogy a jegyünket kéne aláírattatni, és láttam hogy egy csaj csak úgy megöleli egy másik meg megkéri. Na, mondom ezt megpróbálom. Hatalmas angoltudás következik: Danny, Danny plííííííz hug! Elkezdett vigyorogni és MEGÖLELHETTEM! Amikor megöleltem akkor meg olyan aranyosan mondta, hogy óóóó! Ráadásul úgy megszorított majdnem kiesett a szívem a helyéről.

Összeségében remek nap volt, remek társasággal. A koncert élményét kicsit elvették azok az idióták, de Undeadék kárpótoltak mindenért.

Tschüsss!

...Mert Hollywood Undead koncert

Hy Leute!

Vége, miért van vége? Akarok, akarok, akarok, AKAROK MÉG EGY HOLLYWOOD UNDEAD KONCERTET, MOST!!! Tudtam, hogy jól tolják élőben, de azt sohasem gondoltam, hogy ennyire jól. A srácok fantasztikusak voltak, ráadásul nagyon közvetlenek. Erről természetesen később, mert már miért ne kezdhetnénk az elejéről, tehát az..

Utazástól

Őőő.. hát hogy is mondjam? Nem volt zökkenőmentes, sőt! Apu vagy húsz évig kamionozott, tehát azzal nem volt probléma, hogy feljussunk Budapestre, azzal már jobban, hogy megtaláljuk az Erzsébet teret, azon belül is az Akvárium Klubot. Eleve kisebb összeveszéssel kezdődött a dolog, mert a szemüvegem ki tudja hol jár - megint - úgyhogy én a koncertből csak azért láttam annyit, amennyit, mert tök közel álltunk. De visszatérve a lényegre. A terv a következő volt: mi tombolunk, szülők meg elmennek rokon látogatásra Hajdúböszörménybe. Elindultunk tíz-tizenegy környékén, de az a GPS. Bahhhh.. percenként csipogott, meg valahogy nem is ott járt, ahol mi. Amikor meg felértünk Pestre akkor meg elküldött minket mindenhova csak oda nem ahova kellett volna. Tellett egy jó egy-két órába míg megtaláltuk az Erzsébet teret. Maga a Klub más tészta volt, azt azonban apu megoldotta. Jöttek a rend rettenthetetlen őrei, az én drága apukám meg fogta és utánuk futott. Na, ott a rendőröknek volt egy he?? fejük. Gondolom hozzá vannak szokva, hogy ők kergetnek és nem őket. Mindenesetre kedvesen elmagyarázták, aztán mentek a dolgukra. Kiszedtünk minden szükséges kelléket, aztán elindultunk. És akkor...

Úristen, OTT vannak a srácok, áááá!

Igen, megvolt, találkoztunk velük. A Noémi vette észre őket (aki egyébként nem mert odamenni), én őszintén bevallom, hogy suttyó kosarasoknak néztem őket. Én és az Ati gyorsan odafutottunk. A következő kérdés az idegenvezető kiscsajhoz: magyar vagy? Magyar volt, így megkértük, hogy kérje meg a srácokat egy közös fotóra. De komolyan mondom ezek nem teljesen épelméjűek. Johny folyamatosan magyarázta az Atinak, hogy Good boy, good boy, meg a seggére csapott. Ennek örömére Danny is elkezdte - AKIT ISTEN ÉLETESEN SOKÁIG!!! - ő meg akkorát csapott a mellkasára, hogy megállt a szíve. Nagyon kis husik voltak, még meg is köszönték, hogy csináltunk velük képet. Mondjuk nem tudom minek köszöntgették, hiszen ezt nekünk kellett és persze meg is tettük. A srácok egyszerűen.. egyszerűen csodálatosak. Ugyanolyanok, mint minden más ember ráadásul nem azok a tipikus sztárocskák. Nem voltak velük testőrök, ráadásul minden szívbaj nélkül beleegyeztek, hogy csináljunk velük fényképet. Viccelődtek és nevetgéltek, nagyon közvetlenek voltak. Persze jobb lett volna, ha mi meg beszélünk angolul, de mindegy ez majd jövőre összejön!

 Imádom őket. Vannak fejek, de ez a legkevesebb, mert Ők öten -, mert Charlie már miért ne tűnt volna el - életem legjobb napjává tették azt a bizonyos napot. Nem lehetek elég hálás, amiért ennyire jófejek voltak. Ők tényleg azok, akik megérdemlik, hogy a rajongóik teljes szívükből imádják őket!

Hű, itt aztán vannak arcok

Sorbaállás forever! Közvetlenül előttünk állók elintézték egy vállrándítással azt, hogy szóltam nekik: hé, a srácok fent sétálgatnak ám! Komolyan! Hogyan lehet ennyivel elintézni, hiszen az mégiscsak egy élmény, egy közös fotó a bandával, akiknek a koncertjére oly' régóta vártunk.Mi van az emberekkel? De egyébként az a gyerek egy nagyképű köcsög volt. Már a fején látszott. Aztán ott volt az, hogy folyamatosan előrementek az emberek, ahogy megérkeztek. Akkor mondjuk volt egy fejünk. A legjobbak a kis pöcsök voltak, nem lehettek idősebbek tíz évesnél. Arra már mindenkinek elgurult a gyógyszer. Egy csaj azzal kezdte, hogy hány évesek vagytok? Megmondták, erre ő: és nem tudjátok mi az a sorbaállás? Látom, nem! Aztán mikor a haverjaik oda akartak menni fogtam és odaálltam, hogy ti itt biztos nem. A legviccesebb az volt, hogy mi a Noémivel felmentünk inniket venni, ők meg közben odaálltak. Mire mentünk vissza már mindenki osztotta le őket. Egy srác, aki utánunk jött, odament hozzájuk:
- Bocs, ti mióta vagytok itt?
- Negyed (vagy háromnegyed, már nem tudom) órája! - ezt tök nagy mellel, fuck logic
- Ó, tényleg! Mi meg már másfél-két órája
Mi közbe közbeszóltunk, hogy már fél-három óta ott ácsorgunk, akkor lehetett körülbelül öt-fél-hat.
- Látod, valakik sokkal később jöttek! Szerintem menjetek hátra!
Ezután elkezdtek tanácskozni, hogy most menjenek, vagy maradjanak? Aztán, mint akik nekünk tesznek szívességet, hátravonultak. Mindenki nézett, hogy ez most mégis mi a szar volt, he? Úgy különben minden rendben ment. Közben J-Dog kinézegetett, integetett. Funny a középső ujjait mutogatva vonult, aztán kicsit megbubulta az ajtót és még a nyelvét is kitolta hozzá (napiFunny, jeee). Találkoztunk a Hollywood Undead Hungary adminjaival is. Már akkor észrevettem őket mikor megérkeztek, de azt gondoltam milyen hülyén nézne ki, ha én most odaállítanék. Végül ők is elcsípték a fiúkat, közbe elmentek és mikor mellénk értek leszólítottam Brigit. Vele már egy történet kapcsán beszéltem, akkor már nagyon szimpatikus volt. Egyébként egy tök közvetlen csaj, egyszerre odajött hozzánk beszélgetni meg minden. Egyszóval nagyon aranyos volt és én meg kifejezetten örültem, amiért tudtam beszélni vele. Hiszen általuk létezik a magyar rajongó közösség, a srácok büszkék lehetnek rájuk! A biztonságiak is kedvesek voltak. Nem sokat törődtek az eseményekkel olyan szempontból hogy kinél mi van. Beszélgettek velünk, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. Szóval, nagyon helyesek voltak. Tőlem például megkérdezték, hogy minden rendben van-e és hogy vagyok mikor áttapiztak. Nagyon észrevehető volt a fényképező, a pasas mégis csak kacsintott, aztán már a Noémivel volt elfoglalva. A csaj, akihez mentünk a jegyekkel először: segíthetünk? Aztán rájöhetett, hogy valószínűleg mi VIP jeggyel vagyunk. Mi voltunk az elsők a karzaton. Nagyon jó helyünk volt. Imádtam minden percét, míg..

Várakoztunk

Én mindig is azt mondtam, hogy a magyar katonák nem teljesen épelméjűek, no de hogy ennyire? Lement az előzenekar, akik nagyon jó voltak, nekünk meg meghagyták a várakozás "izgalmait". És mit csinál a rendes rajongó, ha unatkozik miközben vár a bandájára? Naaa? Kántál! És egy rendes magyar ember mit kántál! Persze, hogy PÁLINKA, PÁLINKA!! Az előzenekarnál is volt egy hangulat, de a várakozásnál is. Elkezdődött a lassú tapssal, ami egyre jobban gyorsult végül füttyükbe és kiabálásba fulladt. Ezután volt a pálinka kántálása, majd miután egy halomszor készítettük már a fényképezőket, telefonokat, tableteket és mégsem a fiúk jöttek akkor volt a mi a f*sz van? A rajongók nagyon nagy bulit csaptak maguknak. Összetartó kis csapat vagyunk, ezt el kell ismerni, én meg büszke, hogy közéjük tartozok. Végül lekapcsolódtak a fények és..

Elkezdődött a koncert, húúúú

Nincs is jobb szó rá, mint a fantasztikus szó! Kezdődött az Undead-dal. A rajongók totál túlénekelték Dannyt, aki próbált minket túlénekelni! Vicces egy jelenet volt. Úgy hallottam a turné során még nem volt olyan bagázs, akik annyira énekeltek, hogy a kis drágát nem lehetett hallani. Imádlak titeket, katonák.A srácok nagyszerűen nyomták élőben. Mi mindent láthattunk a karzatról. Megjegyezném, hogy épp azt figyeltük, hogy ott nem sok mindent csináltak az emberek. Míg a lentiek javában tomboltak, addig a karzaton  lévők csak néztek. Ez alól kivételek voltunk mi hárman és a lány, aki mellettem térdelt az ülőkén és majdnem levágódott - és akit megfenyegettem, hogy ha leesik agyonütöm! Mi csápoltunk, énekeltünk - jobban mondva ordítottunk - ugráltunk és integettünk. Az a hat itt is kitett magukért. Miközben Danny azt énekelte, hogy Goodbye felnézett és integetett nekünk. A Day of the Dead számnál pedig a szívére tette a kezét, azután felmutatott ránk. Annyira édes volt. De a többiek, Charlie többször is felnézett, mutatott. Funny a színpad másik feléről vigyorgott meg dobta a puszikat, Johny a kiugró részről, J-Dog az emelvényről meg rapelés közben integetett, Kurlz meg dobolás közben kacsingatott meg húzogatta a szemöldökét. Imádnivalóak voltak! DE mégis beütött a baki. Tudni kell, hogy a Comin in Hotnál a srácok hagyománya az, hogy felhívanak egy szerencsést - aki minden esetbe fiú - és ő egész szám alatt fent lehet a színpadon. Felhívtak egy tíz-tizenegy éves kisfiút, aki Charlie-nak volt öltözve. Jól el is hülyéskedtek vele, elkezdődött a szám. Nem kellett több félpercnél megjelent egy biztonsági és leszedte a kissrácot. Funny olyan hirtelen állt meg a mozgásba, mint a fene és Charlie is mutogatott, hogy most mi van. Funny oda is ment, hogy visszakövetelje a gyereket, de nem adták vissza neki. Végül egy legyintéssel elintézte. Nem hagyhatták abba, mert kiestek volna a ritmusból, mégis valószínűnek tartom, hogy a pasas megkapta a beosztását a koncert után. Magyar biztonságiak.. megmutatták nekik. Visszatérve a koncertre azok a kis hülyék összekeveredtek. Leadták a We are-t, ami mindig az utolsó szám, puszit dobtak és kimentek. Mindenki nézett, hogy mi van, hiszen mi pontosan tudtuk, hogy ez a szám azt jelzi, hogy a srácok végeztek a koncerttel. Ugyanakkor azt is nagyon jól tudtuk, hogy van még két szám (nem vagyok benne biztos, hogy a másik mi volt talán a Young a másik meg a Hear me now) A fejeket látni kellett volna. Mindenki felháborodott fejjel kántálta, hogy Undead Undead. Szerintem közben a srácok rájöttek, hogy itt valami nem stimmel is visszajöttek. Danny akkor is egy csomót nézett fel meg minden. Nagyszerű este volt annak ellenére, hogy fájt a fejem a szemem miatt. Nem foglalkoztam vele, mert kiabáltak, énekeltem, ugráltam és csápoltam. Rendesen izomláz van a bal vállamban (a jobbal tartottam a fényképezőgépemet). A plánét meg majdnem elfelejtettem elmesélni. Talán a Kill Everyone-nál mindig bemutattak a közönségnek, mi meg rendes emberekként vissza. Lement a szám, nekem meg úgy maradt a kezem, valamit magyaráztam az Atinak, vagy a Noéminek. Na én erre nézek, lengetve a középső ujjamat és pont képen nézek J-Doggal. What the fuck fej, J-Dog meg vigyorogva visszamutat. Én meg majdnem lefordultam a karzatról a röhögéstől. Szóóóval.. most itt ülök és az American Tragedy szól a fülemben és komolyan hiányoznak a srácok. Hiányzik az a pillanat, mikor Funny rám vigyorgott mikor fényképet kértünk. Hiányzik a várakozás izgalma. Hiányzik az öröm mikor J-Dog, majd Funny kijöttek az ajtóhoz. És végül hiányoznak a számok, ami közben úgy tomboltunk, mint senki más az Európa turné során. Remélem, a srácok jövőre visszajönnek. És bár ez önző dolog, de abban is reménykedem, hogy újra az Akváriumba jönnek. Hatalmas köszönet jár mindenkinek, akik részt vettek a koncert szervezésében. Buliztunk, és nagyon hangosak voltunk, mert a Hollywood Undead megérdemli! Végül...

A krémen kívüliekről

Miért is kellene tökéletesnek lennie, ugye? Sajnos itt is kijött a magyar mentalitás, vagy inkább a tucatság  én nem tudom. Amit mi (is) észleltünk a pólótlan lányok. Felültek a barát/ismerős nyakába és lengették a pólójukat, melltartóban!! Lányok, miért? Nekik barátnőik, feleségeik és gyerekeik vannak!! Kivéve Funnyt, de most ez akkor is mindegy. Undorító dolog volt és a srácok nem is figyeltek rájuk. Sőt, szerintem megvolt róluk a vélemény. A másik egy hölgyemény. Simán félretolta az ülőkét, amin a cuccaink voltak és odaterpeszkedett. Nem csápolt, nem énekelt, nem csinált semmit. FACEBOOKOZOTT!!!! Egy csomó videóba ráadásul direkt bele is tolta a képét. Nem tudok mást mondani, mint hogy rohadjon meg az ilyen ott ahol van!! A másikról csak Brigitől hallottam. Elmondta, hogy elég jó helyen álltak, de a pogózós emberek arrébb lökködték Verekedtek, hánytak és pogóztak. Arra nem is gondoltak, hogy ezzel elronthatják a másik ember szórakozását. Ott volt még a bodyszörf is. Leejtették a gyereket, Johny mutogatott is a biztonságiaknak, hogy szedjék le onnan. Azért kitettünk magunkért, na.

Mindenesetre a koncert fantasztikus volt a negatív dolgokkal együtt. Imádom és imádni is fogom a Hollywood Undeadet, akik megígérték, hogy jövőre visszatérnek. Reméljük akkor már nem fogják elfelejteni, hogy van még két szám. Rendesen lefárasztottuk Dannyt, akit a végére Funny tolt le a színpadról - aki a rajongók legnagyobb örömére levette a felsőjét. Az a habtest, huh.. hahaha. Fantasztikus volt minden perc, amit velük tölthettünk. Komolyan mondom, hogy életem egyik legjobb napja volt. Köszönöm Hollywood Undead, jövőre az új albumot énekelve találkozunk!

Tschüssi: Ayuno.~
ui.:  történt egy kis tévedés, a hölgyemény kilétéről, amiért itt is elnézését kérem Andreának, amiért alaptalanul megvádoltam (tanulság: SOHA ne kérdezgess és hagyatkozz szerintemekre)

Kings of Suburbia - avagy hanyatlik a királyságunk

Hy Leute!

Aki ismeri őket többféle érzést táplálhat irántuk. Van, aki utálja őket. Van, aki bármit megtenne értük. Van, akit teljesen hidegen hagynak. Öt éve eltűntek, úgy tűnt soha többé nem képesek visszatalálni önmagukhoz és a rajongóikhoz, azonban most itt vannak. Négy német srác, akik pár hónapja uralják a slágerlistákat az új albumukkal. Csodálatos visszatérésről beszélünk? Aligha, mégis a világot, az Alien-közösséget totálisan felrázta, alapjaiban megváltoztatta az a néhány szám. Ugyan minden darabja elfogyott az embereknek van véleményük! Sokak szerint Miley-szindrómában szenvednek. Én most darabjaira szedem a Kings of Suburbia-t és elmondom mit gondolok az új Tokio Hotel albumról, a srácok kinézetéről, a klipekről. (A számokat a címükre kattintva meg tudjátok hallgatni!)

• Borítók

A Kings of Suburbia, tehát az album borítója. Ebben semmi szokatlan nincs. Láthatjuk az új TH logót meg a fiatalabbik Kaulitzot. Sokaknál - főleg a másik három tag rajongóinál - kiverhette a biztosítékot, amiért csak Bill van rajta. Nekem sem igazán tetszik, amiért ismét egyedül ő van a képen! Noha interjúban azt mondták nincs köztük semmi fölényeskedés, vagy kivételezés, azért gondolhatnának a rajongókra, akik esetleg fennakadnak az ilyeneken, nem mindenkinek az énekes a kedvence. Egyébként teljesen rendben van, nem extravagáns, én azt mondom különösebben nem is szép. Egy Humanoidhoz hasonló borító. A színek sejtetik az album műfaját, lényegét: az elektronikusságot, ami totál uralja a lemezt. (Megjelenés: 2014.10.03.) 

Értékelés: 7/10

A képen is olvashatjátok, hogy ez a Love who loves you back, a kislemez borítója. Ez viszont már erősen provokáló! Szerintem mindenkinek lejön mire hasonlít, ezért én most nem írnám le. A srácok ezt elvétették, mert ez túlmegy a jó ízlés határán! Én elhiszem, hogy önmaguk akarnak lenni, meg valami újat akarnak mutatni, viszont a művészetben ne a pornográf tartalom legyen a különleges. Noha mostanra azzá vált. Én úgy gondolom a Tokio Hotelnek nem ezt az elvet kellene követnie. Egyáltalán nem tetszik, nem ezt vártam tőlük és szerintem rohadtul másmilyent kellett volna csinálniuk. Olyan, mintha egy hatalmas plakátot raktak volna ki az antiknak, meg a nagy feministáknak. Nagyot csalódtam! Egyébként a történet annyiból áll, hogy Tom meglátta ezt a képet a neten és órákig röhögött rajta. Szerinte poén..

Értékelés: 0/10 - szerintem ez értékelhetetlen! (Megjelenés: 2014.09.26)

• Dalok

Stílus: Mint már mondtam főleg az elektronika jellemzi az albumot. A fiúk több interjúban elmondták, hogy ez tetszik nekik most, azonban lehet két év múlva már nem akarnak ilyen zenét játszani. Voltak durva megjegyzések, miszerint amikor felvették a DDM-et akkor tetszett nekik, azonban most tuti nem csinálnának ilyen számokat. Értem én, hogy nem jön be többé ez a stílus, de szerintem nem kellett volna ezt mondani, mivel a Durch dem Monsun volt az, amivel elértek MINDENT! Annak a számnak köszönhetik a megélhetésüket, a bandájuk létét, minket Alieneket! Szerintem felháborító, hogy ilyet mondtak, de térjünk vissza az albumra. Nagyon kevés helyen találkozhat az ember színtiszta hangszeres részekkel. Főleg gitár és zongora az, ami van. Leginkább a Humanoidot fejlesztették tovább - kicsit túl is. Nem mindenhol baj! Van ahol kifejezetten tetszetős, hallgatható.

Értékelés: 8/10

1. Feel It All (Érezz mindent!)

Részben azért nem tetszik az új lemez, mert a szövegek nagyrésze csak ismétli önmagát. Ezt úgy kell érteni, hogy Bill elénekelget pár sort utána a fennmaradó két-három percben ugyanaz a szöveg megy. Állítólag a bulik hatására írták meg a dalokat.. hát nem tudom. Magáról a számáról annyit mondanék, hogy szerintem egy kicsit olyan.. hippis.. Mondjuk a ritmust elégé eltalálták, de nem az igazi. A szám maga összefoglalva körülbelül annyiról szól, hogy mindig jön egy új nap a szerelemben, mikor úgy érezzük az illető nem hagy minket cserbe. Ez egy kicsit megfűszerezve a partik villogó fényeivel.

Értékelés: 5/10

2. Stormy Weather (Viharos időjárás)

Mikor Bill átmegy ilyen suttogó-hangmélyítőbe akkor az embernek olyan érzése van, mintha egy elfuserált horrorfilm zenéjét hallgatná. Egyébként ez egy jó szám egészen a refrénig. Amikor énekli, hogy

It is a stormy weather (Ez egy viharos időjárás

weather, weather  (időjárás, időjárás

stormy weather  (viharos időjárás)

akkor az a rész olyan, mint mikor barátokkal/barátnőkkel az ember elkezd hülyülni és énekel, tudjátok olyan retardáltan.. amúgy egy egész időjárás jelentést kapunk. Ha a refrén nem lenne ennyire furi, akkor ez egy nagyon jó szám lenne, ráadásul ebbe feltűnik néhány hangszeres rész is!

Értékelés: 8/10

3. Run, Run, Run (Fuss, fuss, fuss)

Nekem csak egy kérdésem lenne ezzel a számmal kapcsolatban: Miééééééért? Ezzel embereket lehetne kínozni, ha kitör a harmadik világháború Németországnak biofegyvere lesz!!! Azt sem értem miért kellett elrontani ezt a számot azzal, hogy Bill hangja olyan, mint akinek húzzák a golyóit. Nyávog összevissza, pedig nagyon szép dalszövege van és az alap is jó hozzá. Maga a szám tényleg nem lenne rossz! A klipről a későbbiekben.

Értékelés: 1/10

4. Love who loves you back (Szeresd, aki viszont szeret!)

Őszinte leszek! Ez volt az egyetlen szám, amit egyszerűen nem bírtam végighallgatni! Elkezdtem és körülbelül a felénél annyira felidegesítettem magamat, hogy bezártam mindent. Olyan szinten sikerült fosra ez a szám, hogy az valami hihetetlen! (bocsánat a nem túl kulturált szavakért) Imádom a Tokio Hotel, mert egyszerűen imádom, DE van nekem is egy ízléshatárom. A Love who loves you back már nem kapta meg az útlevelét, nem engedték át a vámosok, kitiltották, sőt körözik! 

Egy fan megkérdezte Billéket melyik számot választanák himnuszként a rajongóknak az új albumról? Ő erre azt mondta, hogy ezt a számot. Természetesen ízlések és pofonok, hát, most én kaptam a pofonokat. Egyébként ennek még a dalszövege is..

Yeah, I like it like that! (Igen, pontosan így szeretem

When you're feeling lonely, (mikor magányos vagy,

Go help yourself! (Menj segíts magadon!

Do whatever you desire (Tedd, amire vágysz

Go! (Menj!)

Most komolyan! Pornóhoz írtak dalt, vagy egy albumra? Itt is, mint a Run-nál, a klipről a későbbiekben!

Értékelés: 0/10

5. Covered in Gold (Arannyal borítva)

Azt kell mondjam ez a szám nem is annyira rossz! Néhány részen kívülről egy fantasztikus dal! Azt is meg merem kockáztatni, hogy az egyik legjobb az egész albumról. 

Egyébként azt elfelejtettem mondani, hogy lehet csak a véletlen műve, de a szövegek sokban hasonlítanak a régiekhez. Például van egy olyan rész, hogy Emlékezz rám! Emlékezz ránk! Aki ismeri a Spring nichtet az tudja, hogy abban is van egy ilyen rész (emlékezz rám és rád, a világ odalent nem számít stb. stb). Persze ilyen klisék mindenhol vannak, ez is csak egy példa volt, ami pont passzolt a számhoz. Ami nem tetszik az a nagyon retro beütés! Kicsit sok, de összességében hallgatható.

Értékelés: 9/10

6. Girl Got a Gun (Lány, aki pisztolyt szerzett)

AZ egyik kedvenc! Ez a szám olyannyira sikerült jóra, hogy még apámnak is tetszett! (A Humanoidról a Kampf der Liebe volt a kedvence, heh) Egyedül azt húzza le az egészet, mint általában mindegyikről az albumon, a szöveg se nem túl tartalmas, se nem túl változatos. Bill egy kicsit bevadult a Te mocskos kurva, gyönyörűséges résznél, mindenesetre el kell ezt néznünk neki, mert itt mondjuk egész sok hangszert hallhatunk. A klipről ismételten a későbbiekben.

Értékelés: 9,5/10

7. Kings of Suburbia (A külváros királyai)

A kis huncutok, mi? Tudják ezek mitől döglik a légy, illetve az Alien! Szövegét tekintve a KOS szinte semmiben sem különbözik a DDM-től! Annyival, hogy most éppen a külváros királyai és királynői vagyunk. Ráadásul Bill szépen beleszőtt egy imádságot: 

God, grant me the serenity (Uram, adj nekem lelki békét

to accept the things I cannot change. (hogy elfogadjam, amin változtatni nem tudok

Courage to change the things I can (Bátorságot, hogy változtassak, amin tudok

and wisdom to know difference (és bölcsességet, hogy felismerjem a különbséget)

Szerintem ez egy nagyon szép dolog volt tőle, az most mindegy, hogy ez csak azért van így, mert megtetszett neki. Egyébként én ezt választottam volna himnusznak. És, mert miért ne tennének ilyen csúfságot, ebbe is van egy kis szépséghiba. Ez pedig az a rész, mikor Bill beszélni kezd! Nem kellett volna, azonban ez csak egy kis apróság a többi bazinagy hibához képest. Szép volt srácok!

Értékelés: 10/10

8. We Found Us (Magunkra találtunk)

Tényleg? Na, ne mondjad aranybarátom! Komolyra véve a szót.. lehet, hogy ez egy kis üzenet a rajongóknak? Talán, ki tudja.. Semmi különleges nincs ebben ebben a számban. Tipikusan egy olyan dal, amit az ember bekapcsol és csak hallgatja. Belőlem különösebb érzelmeket sem csalogatott elő, mégis azt mondom, hogy jó szám. Mi történik csak az album első fele sikerült katasztrófára? Kicsit tucc-tucc szám, bátran ajánlom azoknak, akik az ilyenekért rajonganak.

Értékelés: 10/10

9. Invaded (Megszállott)

Abszolút kedvenc! Egyszerűen imádom ezt a számot. Olyannyira, hogy egy Hollywood Undead fanfictiont is beindított beteg elmém egyik eldugott zugában (ITT elolvashatjátok) Gyönyörű szöveg, hangszerek egy tipikus Tokio Hotel szám. Nem is tudok mást mondani erről a számról. 

Értékelés: 10*****/10

10. Never Let You Down (Sosem hagylak cserben)

Jó szám, jó szám, de nem az igazi. A hallgatható kategóriába sorolnám. Ez sem túl fantáziadús szövegben, sok elektronika még több ismétlés, talán így lehetne igazán leírni. Mindenesetre én kezdem azt hinni, hogy tényleg az album második fele tartogatja a jobb számokat - bár én nem esnék hanyatt, ha nem az elektronikus vonalat követnék. Erről a számról nem lehet annyit beszélni, mint a társairól. Valószínűleg azért, mert ha az embernek tetszik valami akkor arról rövidebben tud csak írni, mint ami nem tetszik neki. Mondjuk lehet, hogy ezzel csak én vagyok így.
Értékelés: 8/10

11. Louder Than Love (Hangosabb, mint a szerelem)

Itt felhasználtak minden elemet, amit csak fel lehet használni egy retro-eloktrikus számhoz. A nyújtásoktól, az óó-kig, a ritmust. A szám.. nem a szívem csücske! Unalmas, egy ideig csak a zenét halljuk és a távolból Bill ismételget pár sort. A végé pedig továbbra is kudarc. Nem tudom mire gondolhatott mikor felénekelte, de nem csodálkoznék azon sem, ha közbe bealudt volna. Pozitívuma a dalnak, hogy egész jó ritmusa van.

Értékelés: 4/10

12. Masquerade (Álarc)

A Never Let You Down-hoz hasonlítanám. Jó, mert jó, de semmi más. A jó, hogy azért vannak hangszerek és Bill hangja sincs eltorzítva, illetve nem vágja ki a magas C-t. Az ismétlés-mánia itt is megvan, attól nem kell félnünk, ahogyan az értelmetlen vég is. Nekem főként az nem tetszik, hogy a refrénen kívüli részt elég darabosan énekli.
Értékelés: 6/10

13. Dancing in the Dark (A sötétben táncolok)
Nagyon jól kezdődik. Dinamikus, erős és HANGSZERES. Aztán persze jön az elektronika. Szerintem ez egy kicsit rockosra sikerült, ami mindenképp dicséretre méltó a KOS albumban. Egyébként ez egy bőgős számnak is elmehetne a szövege alapján - a ritmusa alapján meg nem. Tetszik, hogy Bill itt erőt vett magán és  lényeget adott a mondandójának, épp annyi ismétléssel, ami még egy dalban el is fér. Talán egy kicsit visszataláltak a régi önmagukhoz, akarva-akaratlanul, de jól tették, mert sikerült egy nagyszerű számot összehozniuk. Egyszerű, mégis nagyszerű. Úgy gondolom ehhez érdemesebb lett volna egy klipet összerakni, mint a Love(...)-hoz. Minden egyben van, erre szívesen tombolnék az elsősorban!
Értékelés: 10*/10

14. The Heart Het No Sleep (A szív nem alszik)
Őőő...hát.. bebizonyították, hogy a második felében is sikerült egy igazán rossz dalt összehozniuk respect
Körülbelül ilyen fejem volt mikor elkezdődött: O_O'??? Hogy a szöveget már ne is említsem. Nem is tudtam nyomon követni, hogy egyáltalán miről van szó, vagy mi van, vagy he. Ez körülbelül a Love(...) és a Stormy Weather egyvelegének felelhetne meg. Pedig reménykedtem!
Értékelés: 0/10

15. Great Day (Remek nap)
Hippik, hippik mindenhol! Végigröhögtem az egész számot. Előttem van ahogy Billék szivárványos ruhákban meg kendőkkel a homlokukon, peace medálos fuxokkal a nyakukban vonulnak a tengerparton. Elég érdekes szövege is van hozzátenném, bár egészen szép. Már az elején: És a szemeim megduzzadva, Így túl nehéz látni. Na nem mondod? Aztán a másik: Rakétát lőnek az égbe, Magunkra gondolok és hagyom repülni. Mi mást tudnál tenni? Megvan a jelenet mikor Kaulitz kapaszkodik kézzel lábbal a rakéta meg repdes vele együtt?! Hát háthátháttalnemiskezdünkmondatot,hülye szerintem ez a szám egy női előadóhoz jobban illene, mint egy fiúbandához.Egyébként ezt egy szép, nagyon meleg nyári napon limonádét szürcsölve poén lesz hallgatni, hangulatos!
Értékelés: 2/10 (mert jól szórakoztam)

• Klippek

Run, run, run

Ez a klip az eddig legjobban várt Tokio Hotel videó volt. És ez lett az Alien-közösség egyik legmegosztóbb száma. Számomra ez a klip nem mondd semmit. Unalmas, értelmetlen. Kaulitzék nagyszerűen elvannak magukkal, Bill meg az kétezer emeletes cipellői. Ha másra nem jó, akkor hallgassátok/nézzétek meg mikor röhögni akartok egy jót.

Értékelés: 1/10

Girl Got a Gun

Miley undorító klipje után ez a másik, ami kiverte a biztosítékot az embereknél. Viccnek szánták szerintemmegpolgárpukkasztásnak nekik biztosan tetszik. Én ugyanazt tudom mondani, mint a kislemez borítójáról. Olyan, mintha egy bazinagy plakáttal a homlokukon mászkálnának. A videóban látható élőlény lett hivatalosan a Tokio Hotel nagy péniszű plüssnyula, idők kérdése és megjelenik koncerten. Állítólag először transzvesztitákat akarták, aztán meggondolták magukat azért lett... ez. Maga a szám, mint már mondtam, teljesen rendben van, ezért kritikusabb és nem túl nyitott embereknek csak a klipben lehet kifogásuk.Őszintén mondom nekem sem tetszik, de még mindig jobban el tudom fogadni ezt, mint a másik kettőt. 

Értékelés: 5/10

Love who loves you back

Gondolhatjátok, hogy ha már a szám nem tetszett akkor hogyan fogok reagálni a klipre. Undorító, ocsmány, legszívesebben egyben lenyeletném velük az egészet úgy ahogy van. Engem nem az zavar, hogy Bill egy csajjal smárol a klipben. Nem! Hiszen ezt már többen is megtették, miért a Tokio Hotelnek kellene kivételnek lennie? Viszont! Ahogy minden más, úgy a zeneipar is egyre süllyed lefelé. Pornográf tartalom mindenhol ahol lehet, mert a fogyasztói társadalom erre vágyik, ezt lehet eladni. Birkák módjára követik a zenészek egymást és most ők is beálltak a sorba. Miért? Bill talán nem fogja fel, hogy nem adott semmi mondanivalót a dalnak? Gondolom ő azt hiszi, hogy igen pedig nem! Mégis miféle üzenetet adhat át az a kupac szar? Gyere, bébi, legyünk egy éjszaka. Tegyél így mindennap, míg össze nem törsz és nem bírod tovább. Legyél idegroncs a végére, de míg élvezed tedd úgy ahogy kedved tartja. Legyél egy cél a vadászok nyilainak. Ezt? Komolyan mondom valahányszor megnézem egyre jobban felhúzom magamat. Ráadásul mi a szent tehénszar az a liftes jelenet? Kaulitz, ha buzi vagy azt be kell vallani, ha meg nem akkor meg ne tedd ki a rajongóidat ilyeneknek, mert igen az emberek elkezdik csesztetni a Tokio Hotel rajongó ismerőseiket.  Utálom, utálom, utálom!!!

Értékelés: Ez értékelhetetlen 

Összesen: 113/200

Ez lett volna szerény véleményem. Természetesen lehet mást gondolni, lehet támadni, amiért én így gondolom. Szerintem mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy tetszik, vagy sem ez csupán egy kis okoskodás kritika-féle volt. 

Tschüssi: Ayuno.~

Ausztriában dolgozom! Ó, akkor leszünk öribarik?

Hy Leute!

Kicsit talán előbb is hoztam ezt a cikket, mint ígértem, de ez már egy elég régi ötlet. Az egyetlen dolog, ami megakadályozott a létrehozásában az az időhiány volt. Csapjunk a lovak közé!

Előítéletek és a valóság

-...én már dolgozom!
- Komolyan? És hol?
- Ausztriában!
- Ó ott sokat lehet keresni, ugye? (ezután erősen agitál az öribariság felé)

Jól? Hogyne, de még mennyire jól! Azután meg milyen jól ki lehet fizetni mindenfélére a pénzt. Hahó, emberek! Ébredjünk! Mindenkinek ott a lehetőség, ki lehet menni és megpróbálni! Nem kell a horizontról nézni, azután a háta mögött meg kibeszélni. A magyar emberben különösképpen bent van az irigység, a részrehajlóság és a rosszindulat. Úgy mondunk véleményt valamiről, hogy nem ismerjük a tényezőket, amikről beszélünk. Egyáltalán, vagy csupán egy kint dolgozó ismerőstől hallunk ezekről aprócseprő információkat, aki természetesen ferdít, mert milyen jó a pénzesembernek lenni a csapatban. Bele sem gondolunk abba, hogy talán nincs más lehetősége az embernek, mert a magyar munkapiac, nos.. hadd ne mondjak inkább erről semmit. Én nemrég csöppentem bele ebbe a világba, mégis azt kell mondjam hazánk fényévekre van lemaradva a szomszédoktól. Komolyan! Részben a pénz miatt, részben az emberek

nemtörődömsége végett. Hiába mondjuk, hogy a kormány, ez csak félig igaz. De a miniszterelnök, vagy bármelyik másik parlamentben ücsörgő ember nem lehet ott, mikor egy község elszánt lakói alkotnak valami szépet mondjuk egy főtérre, ami ízléses, azután jönnek az idióták és lerombolják az egészet. Vagy mondjuk ahogyan kinéznek az utak, de ezer meg egy ilyent lehetne mondani. Mindenhonnan azt hallom, mert nekem akkor most mennyi pénzem van meg milyen jó nekem. Jelentem Ausztriában ugyanolyan a fű, mint itthon - jó, mondjuk gondozottabb - sajnos a fákon sem ötszáz eurósok nőnek levél helyett és nem, nincs kolbászból a kerítés. Halljuk a tévében mennyi ott a minimálbér? Hű.. meg kell nyugtassak mindenkit sok helyen ember szerint mérik a fizetést. Tehát, ha te magyar vagy, akkor ezúttal csóró is, igaz? Elég, ha a fizetés egy részét fizetjük ki, hiszen mit is tehetnél ez ellen, örülj, hogy itt dolgozhatsz! Persze ez nem mindenhol van így, mégis figyelembe kell venni, hogy az előítéletek oda-vissza vannak! Hiábavalóság szidni az osztrákokat, felemlegetni nekik Trianont, ők attól még nem lesznek kevesebbek. Ráadásul mondok még érdekességet: a legtöbb helyen ugyanannyit kell dolgozni, mint itthon! Saját példámat említeném, mi hajnali egykor kelünk és van amikor este ötkor végzünk a munkával, előfordult olyan is, hogy késő este még az asztal felett álltunk, raktuk az újságot, azután ugyanúgy hajnali egykor keltünk! Igen, ezt mi választottuk, de ugye mennyire rosszul hangzik? Inkább kérdezzünk, mielőtt véleményt alkotnánk, mert könnyen lehet, hogy a sors éppen egy külföldön dolgozó emberrel hoz össze. Sokszor én sem tudom magam tartani mikor valaki elkezdi mondani a hülyeségeit, amiket mondjuk a Facebookon, vagy egyéb nem megbízható forrásból tudott meg. Ilyenkor legszívesebben leordítanám az illetőt, mert miért nem tájékozódik? Vagy miért nem gondolja végig, amit mondd? Ehhez nem kell érettségi, csak egy kis gógyi!

Kirúgtak, ugye megértesz?

Igazából ez egy elég összetett dolog. Azt kell mondjam némi logikát is követ, sőt szintekre lehetne osztani. Az első szint lehetne a fent említett előítélet, azután a és b szerint kell választani. Barátok, vagy ellenségek születnek a külföldi pénztárcától. Vannak olyan undorító emberek, akik sajnos megcsinálják, hogy csak addig vagy jó nekik, míg van pénz. Nem tudok pontos számokat mondani mennyi ilyen emberrel találkoztam. Akkor még nem dolgoztam, de ezeknek elég, ha valamelyik családtagod gürcöl kint külföldön. Annyi öribarim volt, hogy jaj, aztán apuéknak egy évig nem volt munkájuk. Ezek az emberek lassan távolodtak el tőlem. Egyik pillanatról a másikra. Most már ciki lenne nekik újra beszélni, gondolom emiatt nem keresnek meg, nekem mégis igazán rosszul esik. Hittem ezekben a barátokban. Nekem fontosak az olyan kapcsolatok, mint a szoros barátság és nem, nem csak lelkiszemetesnek használtam őket, noha akkoriban lelkileg elégé instabil voltam. Először bármit megadtam volna azért, hogy megtudjam miért nincsenek, mi az oka az utálatnak, a távolságtartásnak. Mostanra jutottam el odáig, hogy nem érdekelnek. Többé nem kezdeményezek beszélgetést, nem agyalok azokon órákig, hogy vajon miféle beszélgetések mennek a hátam mögött. Gerinctelennek, gyávának és roppantmód undorítónak tartom őket. Általánosságba beszélve nem is értem az ilyeneket. Hogyan várhatják el, hogy abból kapnak amiért más keményen megdolgozott? Miképp nevelték őket? Egyáltalán kaptak valamiféle nevelést?

Ez a két fontosabb pontja lett volna a cikknek. Próbálhatnék nem általánosítani, de minek? A többség csak figyel és rosszindulatú megjegyzéseket tesz. A külföldön dolgozó embereknek sem könnyű, ezt kellene észrevenni. Ha másért nem is, azért mert nekik itthon és az adott országban is fizetnie kell a kötelező dolgokat (adó, biztosítás, csekkek, ne adj isten büntetések). Duplán! Ugye ilyenkor már milyen kevés az a fizetés? Egyszerűen nem kellene ítéletet mondanunk mások felett, miközben nekünk is lenne mit söprögetnünk a saját házunk tájékán. Külföldön meg kell harcolni az előítéletekkel, amiket akaratlanul viszünk magunkkal. Sajnos a más országban élők nem alaptalanul tartanak a magyaroktól. Sokat tettünk azért, hogy országunk hírét negatívumok övezzék. Kimennek a nagy magyarok, elvárják hogy kiskirályként bánjanak velük, aztán mikor nem esik a szájukba a sültgalamb akkor meg szidnak mindenkit. A magyar a magyarral témáról már ne is beszéljünk. És ezeket, mint látják mások! Észreveszik ám, hogy valami nem stimmel, jót röhögnek azon, hogy kimegyünk ölni egymást. Ők sem szentek, vannak köztük nagyon rosszindulatú emberek. Kellene figyelni egymásra, de nem tesszük ezáltal kivívjuk, hogy a nevetség tárgyai legyünk. Tudom, hogy rövidke és kissé értelmetlen írásra sikerült, viszont ennyi lett volna. Mindenkinek szép hétvégét. Jövőhéten jön a következő!

Tschüssi: Ayuno.~

Könyvajánló: Danielle Steel - Csoda

Hy Leute!

A fülszöveg:
Szilveszter éjjelén soha nem látott vihar sújt le Kalifornia északi részére. San Francisco csendes kertvárosának utcáit kidőlt fák, megrongálódott otthonok szegélyezik. Ám a romokon három ember közt örök barátság szövődik.
Felesége halála után Quinn Thompson világkörüli útra készül új vitorlásával. Meggyőződése, hogy múltbéli bűneiért csak úgy vezekelhet, ha felszámolja régi otthonát és magányosan éli le hátralévő éveit.
Maggie Dartman, a férfi szomszédasszonyát szintén bűntudat gyötri. Nem tudja feldolgozni kamasz fia halálát, önmagát hibáztatja, amiért a súlyos depresszióba szenvedő fiú végül öngyilkos lett.
Jack Adam, a fiatal ács élete legfontosabb megbízatását kapja Quinn Thompsontól, majd hamarosan Maggie Dartmannál is munkát vállal. Ám az ő élete is titkot rejteget.
Ahogy múlnak a hetek, a három ember egyre közelebb kerül egymáshoz. Maggie és Quinn érzelmei szinte észrevétlenül barátságból szerelembe fordulnak. Ám a férfi eltökélten szabadulni akar mindentől, ami régi életére emlékezteti. Ahhoz, hogy döntését megmásítsa, Maggie szerelme sem elég.
Ahhoz csodának kell történnie..

Számomra ez a könyv megtanította, hogy soha többé ne édesanyámat kérjem meg egy könyv megvásárlására és inkább menjek be az Alexandrába, vagy valamelyik másik nagyobb könyvesboltba a helyi bolt helyett, ahol 400 forintokért vagdalják a könyveket!
Az 5. fejezetig színtiszta önsajnálat az egész. Először, mert meghalt a felesége és rájön, hogy szar ember volt. A nő naplót vezetett, verseket írt hozzá s ezeket mazochistaként olvasgatja. Folyamatosan azon gondolkodik mit tehetett volna másképp, aztán megint hogy mennyire búsba kötötte a szeretett nőt. A feleség után jön a lánya, aki utálja az édesapját, mert az sohasem volt velük ráadásul csak az utolsó hetekbe értesítették anya betegségéről. Itt ismét jön az, hogy mert szegény Jane, meg bla bla az utolsó napokat maguknak akarták stb. Végül jön a fiúk, Doug, halála aki egy vitorlás táborba vesztette el az életét. A többi részbe jön tök hirtelenjébe az ötlet, hogy legyünk remeték éljünk egy vitorláson, majd vesz egyet Hollandiába egy halom pénzért, aztán hazamegy, hogy eladhassa a házát. Vihar, jön az ács, aki nem tud írni sem olvasni, megtanítja a gyerek összeismerteti a szomszédasszonnyal és napokkal később fura kis csapatot alkotnak, egymásba szeretnek és így tovább. Az egyetlen kiszámíthatatlan rész a lánya megbocsájtása. Ennyi gondolkodást igénylő olvasmány volt az egész könyvbe. A karakter leírások gyatrák, a könyvből szinte folyik a nyál és a giccs. Az biztos, hogy inkább előveszem ezután azt a könyvet, amit már vagy harmincszor kiolvastam, mint ezt még egyszer. Állítólag Danielle Steel jó író.. én kaptam volna csak ki rossz könyvet, vagy nincs érzékem a romantikához? Kitudja..
2/10
Tschüssi: Ayuno.~
 

2013 értékelése, vagy valami hasonló

Hy Leute!

Kezdeném azzal, hogy Schuminak kitartást és mielőbbi felépülést kívánok! Ne add fel bajnok, mi itt vagyunk veled legyen meg az a 92. győzelem, az a 8. bajnoki cím! Remélem már az utolsó sikán következik. Hajrá, bajnok!
Szóval, hogy 2013.. nem is tudom. Hozott új barátokat, elveszetteket és elvitt régieket. Karon ragadott, hogy teljesen bezárjon a száguldócirkusz álomszép világába és kirántott a történeteim világából a valóságba, hogy jobb ember lehessek. Ez így most nagyon irodalmi meg túldramatizált lehet, de tényleg így volt. 2013, egy olyan év volt számomra, aminek a nyarát amíg élek el nem felejtem! Mikor először hallottam meg a V8-as motorokat felbőgni, aztán hazafelé a bajnok, az a bajnok akiért mindig izgulok merővéletlenségből ugyanakkor, ugyanott volt, mint mi és visszaintegetett, mutatta a Vet-fingert. 2013 eleje a könnyek ideje volt. A könnyeké, mert megbuktam és egy olyan osztályba került, amibe nem akartam.. aztán a mosolyé, ami az osztályközösség miatt mutatkozott meg sokszor az arcomon. Csupa jeles osztályzattal zártam a tanévet. Aztán persze ott volt a születésnapom, mikor Cintivel és Ramival hatalmasat sétáltunk Jákon és úgy beszélgettünk, ahogy csak az igazi barátok tudnak. De persze azért volt rengeteg veszekedés, megsértődés és hasonlók, mert miért lenne tökéletes valami.. meg amikor a kutyám majdnem meghalt..
Úgy érzem teljesen más ember lettem, az hogy ez jó vagy rossz irányba történt azt mindenkinek magának kell eldöntenie. Élvezem az életet, oké vannak rosszabb napjaim, viszont most már szem előtt tudom tartani mi a SZÁMOMRA fontos dolog. Már nem akarok betegesen megfelelni mindenkinek, mert leszarom más véleményét. Lehet rosszul hangzik, de a barátokhoz sem ragaszkodom úgy, ahogy eddig.. ez nem azt jelenti, hogy kevesebbre tartanám őket, egyáltalán nem, csupán nem hagyom magam kihasználni és ha valamelyiknek ez nem tetszik már nem érzek bűntudatot, nem úgy fogom fel, hogy ja lehet mégse így kellene és inkább megcsinálom amit kér.. talán ezért csappant meg a barátaimnak a száma.. de nem érdekel, boldog vagyok és kész!
Az, hogy mit hoz a 2014-es év.. fogalmam sincs.. Németországot! Igen, menni fogok májustól június közepéig valószínűleg nem leszek elérhető, de ígérem tucatjával fogok képeket csinálni! Tervek között szerepel még egy közös Conozás Linyóval, aztán Forma 1 ahova Ramival együtt megyek - meg persze a családommal - és természetesen Faith sem maradhat ki.. Ott van még nyárra a jogsiszerzés és a robotolás, hogy tudjak - vagy legalábbis megkönnyítsem apuéknak - autót venni... Suzuki kizashi, Suzuki kizashi mindenáron!!! XDDD A Kattant kuckós hölgyeményeket ki ne hagyjam.. szerintem idén annyit fogunk visítani a sablonos 1D-s sztorikon, hogy csak na.. és persze, remélhetőleg összehozunk egy találkát Aleeval, valamikor.. egyszer..
Ennyi lettem volna. Utólag B.U.É.K. minden kedves és kedvtelen olvasómnak!
Tschüss: Ayuno.~

Így karácsonyhoz közel..

Hy Leute!

Mikulás: pipa
Ajándékozás a suliban: pipa
Felhúzni magamat a sok idiótán: pipa

Na, szépen sorba..
Komolyan látnom kell egyszer élőben az igazi finn mikulást *w* De most tényleg, egyszer olyan szívesen meglesném, Körmenden volt én meg lemaradtam róla áhh.. na, mindegy. Szóval, hogy megérkezett a Mikulás..

Bocsi a kép minőségéért. Ezt a két kis cukiságot kaptam Cintitől és Ramitól, úgyhogy már most megvan nekik a díszhelyük.A suliról annyit, hogy tegnap volt ünnepség és ott kellett maradnunk összepakolni, mert miért ne pont nekünk.. Egyébként annyira bírom, hogy lassan már minden a focistákról szól abban az iskolában. Csodálatos módon minden évben ők nyernek a töpörtyűavatón, ők csinálják a műsorokat meg úgy általában, ha a Herman nagy ritkán szerepel a médiában 10-ből 9 esetben tuti, hogy azokról a majmokról van szó. Tönkreteszik a sulit, de azért isteníteni kell őket. Visszakanyarodva az ünnepséghez, mire a focisták feltekertek EGY szőnyeget, arra mi hármat.. egyszóval helyettük pakolhattunk, fuck yeah. Ajándékozásról annyit, hogy én a Nikit húztam és még jó, hogy nem vettem meg neki a macis sapkát - amiről inkább hadd ne mondjak el a véleményemet -, mert ciki lett volna.. az anyukájától kapott egy olyat.. engem meg a Szandi húzott, de kaptam LehetRokontól is ajándékot

Szerintem nagyon szép, majd szerzek valahonnan gyertyát aztán akkor gyújtogatok. Ha már így ajándékozásnál tartunk, apuéknak is megvettem az ajándékokat, be is csomagoltam.. éééés kaptok karácsony után egy halom képet

Nem túl nagy ajándékok, de reménykedem benne, hogy tetszeni fog nekik - bár a Noémit már cseszhettem, mert látta.. Ja, hát erről ennyit. Szilveszterkor valószínűleg itthon leszek, mert lehet jön hozzánk az egyik barátunk és akkor már csak nem megyek el meg egyébként sincs kedvem elmenni, apuék így is annyira keveset vannak itthon és, aki ezt nem érti meg azzal meg nem tudok és nem is akarok mit kezdeni.
Elérkeztünk oda, hogy el kellene magyaráznom miért húztam fel magam.. GYŰLÖLÖM HA A NŐVÉREMET LESZÓLJÁK (a családom többi részével ugyanígy vagyok egyébként xD) De most komolyan mégis mire való barát az, aki folyamatosan leszólja az összes cuccát és beszól neki és fúúúúúúúú.. örülj neki, hogy neked jobb van. Elhiszem, hogy kényelmesebb a drága cuccokat úgy megvenni, hogy anyuci apuci meg még ki tudja ki kifizeti, de a Noémi keményen megdolgozik azért, amije van. Fogalma sincs az illetőnek az életről, mert rohadtul mindent a segge alá tettek és hú de felnőttnek képzeli magát ettől. Erősen gondolkodom azon, hogy fogom és úgy kiosztom, hogy csak úgy csattan, mert elegem van, hogy Nons hazajön és egyből szar kedve lesz. Barátnak nevezni az ilyet nem lehet! Mindenki erősen elgondolkodhat azon, hogy ő hogy szerzi meg a dolgait, meg a Noémi hogy szerzi meg a cuccait, meg a jó isten áldja már meg, senki se gondol bele, hogy neki hogy esik mikor leszólják a kedvenc bandáit, a cuccait? Én is tudnék olyanokat mondani embereknek amik nem esnek jól nekik, de a barátaim szóval miért tennék ilyet???? ._. Komolyan mindjárt megütök valakit XD
Tschüss: Ayuno.~